Marketing
A marketing meghatározása és megítélése Magyarországon eléggé eltérő képet mutat. Ennek részben történelmi, részben oktatási okai vannak, és ehhez még hozzájárulnak azok a kommunikációs hibák, amiket az elmúlt években direkt, vagy véletlenül maguk a marketingesek vétettek.
A marketing szóra a Wikipédia a következő meghatározást adja:
„A marketing az egyik olyan gazdasági kifejezés, amire nincs egységes definíció. Szűkebb értelemben a marketing egy olyan vállalati tevékenység, ami a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. Bizonyos értelemben a fogyasztói igényt is befolyásolja, új termékek bevezetésével, azaz innovációval.
Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok domináljanak.
Kiterjesztett értelemben a marketing bármilyen gondolat, eszme, vagy személy eladását, megismerését, népszerűsítését szolgálja. A marketing kiterjed tehát olyan nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, a kultúra, a vallás, vagy a politika.
A marketing a társadalomtudományok kombinációja, mivel egyszerre fedi le a közgazdaságtan, pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány és az alkalmazott matematika különböző területeit.”
De köznapi értelemben mit is értünk marketing alatt? Erre a kérdésre nehéz egy-két mondatban válaszolni. A nagy és középméretű cégeknek vannak saját marketingesei, vagy megbíznak olyan tanácsadó cégeket, mint a mienk is. De a kis-, és mikrovállalkozások marketing tevékenységet nem végeznek, vagy ha igen azt a legtöbbször ösztönösen, ad-hoc módon, tervezés nélkül..Sokan azt hiszik, hogy marketing nem áll másból, mint egy jó reklámból. Itt emlékeztetnék mindenkit egy általános iskolában tanult biológiai tételre
„Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.” Ilyen a kommunikáció, ilyen az image, ilyen a tervezés, és még jó néhány egyéb fogalom, de most maradjunk az egyik címszónál. Kommunikáció: Nagyon sokan azt hiszik, hogy a kommunikáció nem más, mint a beszéd, de kommunikáció az öltözetünk, a frizuránk, az autónk, a modorunk, a jelzőtáblák, a vezetési stílusunk, a jegygyűrűnk, stb., vagyis a környezetünk számára tetteinkkel, tevékenységeinkkel történő kifejezés.
De ide sorolhatjuk a gesztusokat, a mimikát, stb. A magánemberek egy jelentős részénél ez a fajta kommunikáció ösztönös, vagy hangulati alapokon keletkezik, addig egy cégnek, vállalkozásnak tudatosan kell formálnia a kommunikációját.
A kommunikáció tervezését és alkalmazását azonban számos lényeges marketing elem előzi meg.
Ilyen a Corporate Identity, másnéven a Vállalati arculat és részei (corporate behaviour, corporate philosophy, corporate design, corporate communication).
A vállalati arculat – Corporate Identity – és a vállalati image összefüggései. A marketingkommunikációért felelős vezető feladata a vállalati arculat kialakítása. Az imázs azon benyomások, és elképzelések összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul.
Milyen tényezők hatnak az imázsra?
- Vállalatspecifikus tényezők
- Versenytársak jellemzői
- Környezetspecifikus tényezők
- Személyiségspecifikus tényezők
Az arculat vagy corporate identity egy cégen belüli olyan stratégiai irányítást és ennek megfelelő cselekvési tervet, olyan intézkedések összességét jelenti, amely összehangolva a cég részlegeinek és csoportjainak tevékenységét, a cég belső és külső minősítésének és hírnevének sikeres és meghatározott tartalmú, tervszerű alakítását, építését célozza.
A vállalati arculat jelentősége:
- Azonosít és megkülönböztet
- Minősít
- Gazdaságos
- A szolgáltatás, vagy termék minőségét is meghatározza
Egy német tulajdonú közel 1000-fős magyarországi cég marketing igazgatójaként a cégünk magyarországi arculatát kötelezően a német arculathoz kellett igazítani. Az arculati kézikönyvünkben a legapróbb részletekre is kitértek, még a nyomtatott sajtóban megjelenő álláshirdetéseink betűtípusa és mérete is meghatározásra került. Így tudták elérni, hogy több országban „azonosít és megkülönböztet”. Gondoljunk bele, mekkora veszteség érné a legnagyobb Cola gyártó céget, ha holnaptól más felirata, és más formája lenne az üvegeinek.




