A marketing meghatározása és megítélése Magyarországon eléggé eltérő képet mutat. Ennek részben történelmi, részben oktatási okai vannak, és ehhez még hozzájárulnak azok a kommunikációs hibák, amiket az elmúlt években direkt, vagy véletlenül maguk a marketingesek vétettek.
A marketing szóra a Wikipédia a következő meghatározást adja:
„A marketing az egyik olyan gazdasági kifejezés, amire nincs egységes definíció. Szűkebb értelemben a marketing egy olyan vállalati tevékenység, ami a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. Bizonyos értelemben a fogyasztói igényt is befolyásolja, új termékek bevezetésével, azaz innovációval.
Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok domináljanak.
Kiterjesztett értelemben a marketing bármilyen gondolat, eszme, vagy személy eladását, megismerését, népszerűsítését szolgálja. A marketing kiterjed tehát olyan nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, a kultúra, a vallás, vagy a politika.
A marketing a társadalomtudományok kombinációja, mivel egyszerre fedi le a közgazdaságtan, pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány és az alkalmazott matematika különböző területeit.”
De köznapi értelemben mit is értünk marketing alatt? Erre a kérdésre nehéz egy-két mondatban válaszolni. A nagy és középméretű cégeknek vannak saját marketingesei, vagy megbíznak olyan tanácsadó cégeket, mint a mienk is. De a kis-, és mikrovállalkozások marketing tevékenységet nem végeznek, vagy ha igen azt a legtöbbször ösztönösen, ad-hoc módon, tervezés nélkül..Sokan azt hiszik, hogy marketing nem áll másból, mint egy jó reklámból. Itt emlékeztetnék mindenkit egy általános iskolában tanult biológiai tételre 🙂 „Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.” Ilyen a kommunikáció, ilyen az image, ilyen a tervezés, és még jó néhány egyéb fogalom, de most maradjunk az egyik címszónál. Kommunikáció: Nagyon sokan azt hiszik, hogy a kommunikáció nem más, mint a beszéd, de kommunikáció az öltözetünk, a frizuránk, az autónk, a modorunk, a jelzőtáblák, a vezetési stílusunk, a jegygyűrűnk, stb., vagyis a környezetünk számára tetteinkkel, tevékenységeinkkel történő kifejezés.
De ide sorolhatjuk a gesztusokat, a mimikát, stb. A magánemberek egy jelentős részénél ez a fajta kommunikáció ösztönös, vagy hangulati alapokon keletkezik, addig egy cégnek, vállalkozásnak tudatosan kell formálnia a kommunikációját.
A kommunikáció tervezését és alkalmazását azonban számos lényeges marketing elem előzi meg.
Ilyen a Corporate Identity, másnéven a Vállalati arculat és részei (corporate behaviour, corporate philosophy, corporate design, corporate communication).
A vállalati arculat – Corporate Identity – és a vállalati image összefüggései. A marketingkommunikációért felelős vezető feladata a vállalati arculat kialakítása. Az imázs azon benyomások, és elképzelések összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul.
Milyen tényezők hatnak az imázsra?
- Vállalatspecifikus tényezők
- Versenytársak jellemzői
- Környezetspecifikus tényezők
- Személyiségspecifikus tényezők
Az arculat vagy corporate identity egy cégen belüli olyan stratégiai irányítást és ennek megfelelő cselekvési tervet, olyan intézkedések összességét jelenti, amely összehangolva a cég részlegeinek és csoportjainak tevékenységét, a cég belső és külső minősítésének és hírnevének sikeres és meghatározott tartalmú, tervszerű alakítását, építését célozza.
A vállalati arculat jelentősége:
- Azonosít és megkülönböztet
- Minősít
- Gazdaságos
- A szolgáltatás, vagy termék minőségét is meghatározza
Egy német tulajdonú közel 1000-fős magyarországi cég marketing igazgatójaként a cégünk magyarországi arculatát kötelezően a német arculathoz kellett igazítani. Az arculati kézikönyvünkben a legapróbb részletekre is kitértek, még a nyomtatott sajtóban megjelenő álláshirdetéseink betűtípusa és mérete is meghatározásra került. Így tudták elérni, hogy több országban „azonosít és megkülönböztet”. Gondoljunk bele, mekkora veszteség érné a legnagyobb Cola gyártó céget, ha holnaptól más felirata, és más formája lenne az üvegeinek.
Nothing is impossible
